Palócok pálinkája: a Borzag
Írásos emlékekből tudjuk, hogy hazánkban évszázadok óta hagyomány részeként készítettek és fogyasztottak gyümölcspárlatot, kezdetben burgonyából, gabonából, borból, majd törkölyből. A 16. századig gyógyszernek számított, tehát a jótékony, mondhatni gyógyhatása volt az elsődleges szempont, a szerzetesrendek különböző gyógynövény kivonatokból főztek gyógyhatású párlatot aztán, a folyamatos kísérletezések megteremtették az alapjait a mai minőségi pálinka készítésének. Elődjeink a „tüzes nedűt” ebéd előtt étvágygerjesztőnek kínálták, de az összejöveteleken hangulatfokozóként mindig ott volt a helye az asztalon.
A borzag, vagyis a gyalogbodza pálinka egyik különlegességét a viszonylag jól körül határolható földrajzi elterjedése adja, hiszen ezt a pálinkafajtát szinte csak a Nógrád megyeiek ismerik. Elődjeinknél gyógyszerként vált ismertté, pálinkának történő feldolgozása elfogadott, s mi több, természetes volt, a falvakban jószerivel minden háznál főztek, sőt gyógypálinkaként – népiesen falusi köptetőnek-, ha nem is hivatalos forgalmazásban, de keresett cikk volt még a patikákban is. A gyümölcs nyers fogyasztása viszont nem volt ajánlott hashajtó hatása miatt, de pálinkaként minden háztartás polcain fellelhető volt.
Az utak mentén található bogyós gyümölcs nem volt kedvenc eledele a madaraknak, talán ennek volt köszönhető, hogy volt elég mennyiség arra, hogy lekvárt és pálinkát készítsenek belőle. Talán sokaknak ismerős a nem épp kellemes, sokak által „kerítésszaggató”-ként emlegetett illatanyaga, amit az ital elfogyasztása után még 3 nappal is lehet érezni, de ennek ellenére sem vonható kétségbe, hogy a semmihez sem fogható ízvilágnak nagy becsben tartása mellett a borzag pálinkának sok egészségre kedvező hatást tulajdonítottak.
Kis csapatunkkal, a Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesülettel rájöttünk, hogy a növény szára okozza ezt a „nyomjelzős”, kellemetlen illatanyagot. A növény termését lebogyózva a pálinka szenzációs lett. Beneveztük egy versenyre, a bírálók előtt még teljesen ismeretlen pálinkát, nagy örömünkre elnyerte az ő tetszésüket is. Már 2010-ben aranyérmes lett a borzag. Azóta számos aranyérmet és champion díjat elhoztunk különböző hazai versenyekről. Ekkor határoztuk el, hogy a borzag pálinka eredetvédettségi eljárását elindítjuk. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy 2019. áprilisában a borzag pálinka felvételt nyert a Nógrád Megyei Értéktárba is, a Nógrádikum-ok közé.
A másutt teljesen ismeretlen pálinka, mára már az ország nagy részén ismert és helyi specifikumként adhat okot a büszkeségre. 2022-ben a borzag pálinka megkapta a Hazai Nemzeti Oltalmat. 2022 májusában elindítottuk az Európai Uniós földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelmet, amelyről az oklevelet az Agrárminisztériumtól 2022 decemberében a Nógrád megyei Pálinkabarátok Köre Egyesület átvehetett, a borzag pálinka földrajzi jelzés nemzeti oltalom alá helyezéséről.
Ez úton is szeretnék köszönetet mondani Póczos Sándornak, aki megírta A Palócok pálinkája, a Borzag című könyvet, amely nagyban hozzájárult eredményeinkhez. Továbbá köszönetet mondok Schmidt Eszter, pálinkamérnöknek, egyesületünk tagjának, a beadandó iratok összeállításáért és az Agrárminisztérium két munkatársának Falus Gabriella, földrajzi árujelző referensnek, valamint Kelemen-Zobor Enikő, kormány-főtanácsos földrajzi árujelző referensnek az odaadó munkájukért és segítségükért.
A Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesület elkötelezett a minőségi pálinkakészítés, kulturált pálinkafogyasztás és e nemes ital – elsődlegesen a nógrádi és palóc vidék termékeire hangsúlyt helyezve – népszerűsítése mellett.
A térségre jellemző vadgyümölcsök közül a borzag pálinka története, helyi hagyományainak kutatása kiemelt szerepet kap az egyesület életében.
